Péter: alacsony hatékonysággal és lassan megy az aklimatizálódás. Az elso nap evéssel és az aranyos, ám alapjáraton is igen borravaló-centrikus személyzettel való ismerkedésbol állt (nota bene, 5000-10000 rúpia Forintban nevetséges összeg).

A szoba és maga a száll oda szép, a kert az aprólékosságaiban lenyugözo. Elöbbirol csatolok is két képet, utóbbi - pázsitjával, homokrajzaival, milliónyi szökokútjával és ülobékájával - külön postot is megér. Ayodya, mint hotelnév itthon sem mond sokat ami azért sem meglepo, mert nemrég változtatták meg Hilton-ról.

Általánosságban mindenki mosolyog (tip nélkül is) és nem azzal a 'belédteszemakésthátulról' kínai vigyorgással, hanem ahogyan azt az ember a hindu utifilmek alapján elvárja. A köszönés sem kézfogás hanem az összetett két tenyér. Aranyosak, tényleg, két üveg helyi rozét is adtak. Meg nulla darab bornyitót.

A belsô éttermek étlapjain pesti árak vannak (két fore egy vacsora 200000-300000 rúpia), tegnap este rajtunk kívül a Octopusban senki nem is volt. Mint kiderült, erre (is) egész iparág épült: a környék éttermei free transferrel viszik át magukhoz a vendégeket, lényegesen barátibb, mondhatni szegedi árszintu menüjükhöz.

Sok az orosz, kis feleségemen kívül jó not még nem láttam.